2009. június 3., szerda

Az online távkapcsolatról


Érdekes hogy manapság divat is meg nem is lett az online kapcsolat. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Kezdem talán rögtön az elején.

Általában társkereső oldalakhoz fordulnak azok akik vagy a munkájuk miatt,vagy pedig az idő hiánya miatt, vagy netán nincs társaságuk ezért nem járnak nagyon el otthonról. Ebbe a kategóriába beletartozik számtalan oldal amiknek van előnyük és hátrányuk is. Egyik másik teljesen ingyenes, a többinél sms-el vagy bankkártyával netán a rózsaszín csekken lehet befizetni X összeget a szolgáltatásért. Az ingyenes oldalaknál nehéz kiszűrni hogy ki az aki kamu ki az aki nem. Ezzel szemben ahol áldozni kell az oldalért X összeget valamivel biztosabb hogy aki a fogadja a jelentkezésünket az nem feltétlenül aberrált kretén. Persze mindkét esetben lutri az egész. Hisz ami képet megad vagy netán elküld benne van a pakliban hogy valahonnan letöltötte. Vonatkozik ez az előző cikkemre is a chat.hu-ra is. Ott valamivel könnyebb talán az ismerkedés de nagyobb is a rizikó hogy hülyébe botlunk. Ezzel csak azt akarom mondani hogy a személyes fizikai kontaktus után lehet elmondani vagy netán eldönteni hogy látunk-e benne perspektívát vagy sem. Igaz persze hogy web camera is segítségünkre lehet, hacsak arra hagyatkozunk nem rossz kezdés de a végkifejlet akkor is a személyes találkozás. Sokan úgy vannak vele ami igaz is hogy ha két ember szimpatikus egymásnak akkor tuti az ország másik felében lakik. Igaz volt rá precedens meg van is, de ettől függetlenül működhet ha a két fél kompromisszumokra is képes egymással szemben. Sokat adhat egy távolság de el is vehet. Értem itt azt hogy ha az illető nagyon messze lakik, de a másik mégis megy mert látni szeretné akkor van értelme. Ha viszont meghátrál a távolságtól akkor nem csak ettől fog meghátrálni hanem bármi mástól is ami, a későbbiekben kialakulhat vagy kialakult. A távolság nem feltétlenül akadály, persze ha bele akar valaki kötni megteheti, kérdés hogy hallgató fülekre vagy csak egy mosolyra fogják méltatni, hisz nem tudni mi van egy távkapcsolat mögött. A minap egy helyen olvastam egy újságot ami a távkapcsolatról szólt. Nem méltatni akarom az íróját de hogy neki soha semmi köze nem volt hozzá az tuti. A telefon lecsapkodását kb 6 féle módon ecsetelte mint aki beteg és arra ösztönzi az embert hogy csapjuk le a telefont. Mókás volt a cikk. Kerestem benne összefüggést de nem nagyon találtam hacsak nem arra hogy pasi írta a cikket. Nos lehet lecsapni a telefont de érdemes? Hiszen a ezeknél a kapcsolatoknál az alap a kommunikáció. Ha netán ilyenre vetemedünk megvan az esélye hogy aki nem kicsit messze lakik nem fogja többet felvenni a telefont egy hülye félreértés miatt. Mint minden kapcsolatban a fő a bizalom. Ha ennek hiánya fellép akkor ennyi volt felesleges együtt maradni a másikkal. Az egészséges féltékenység ok de a túlzott már kissé idegesítő is tud lenni. Ha bízik az ember a másikban akkor viccelődve is el lehet sütni 1-1 poént, de óvatosan hisz nem tudni mennyire mászik bele az ember a másik magánszférájába ahol még lehet hogy nem "ágyaztak meg neki". Gyakorlatban minden adott hogy működjön a kapcsolat. Hogy a család, rokon, barát, miként fogadja el a másikat sok függ tőlünk is. Ahogy az is hogy miként hol áradozunk az illetőről vagy netán csak nézünk ki a fejünkből és mondhatják róla azt hogy valahol máshol jár az esze. Igen ezek mind-mind apró dolgok de ettől lehet szép is. A hiány az utazások és azok a pillanatok mikor a két szempár találkozik azokat nem lehet lecserélni sem pedig elmondani,leírni...tapasztalni kell. Kicsit fura jellemzője hogy az ölelés sokkal bensőségesebb mint akik nap mint nap látják egymást. Sokan azt mondják hogy persze mert megszokás. Igen ez az egyik ami jó de valahogy nem mindig csiszolódnak össze a párok a megszokás alkalmával. Ezzel nem azt mondom hogy mindenkinek, megy vagy mehet az online kapcsolat vagy nevezzük nevén távkapcsolat hanem azt hogy mindenképp érdemes legalább 1x kipróbálni. Ha mást nem is de nagyon sokat tanulhatunk más emberektől,a társunktól, vagy netán különböző városokban élő emberektől. Nekem rendesen megosztott a véleményem,mivel Pécs városában is volt barátnőm anno. Hogy működött-e? Feltétlenül de nem maradtunk együtt. A lényeg mégis az hogy rengeteget tanultam tőle akárcsak aki Rád nevű településen lak(ik/ott). Hogy miket és miként kellett megtanulnom nem ecsetelném,de megérte. A mai napig tartunk egy baráti kapcsolatot amiben az is szerepel hogy tudunk egymás sikereinek netán új társának pozitívan és örömmel örülni,ha netán pedig segíteni kell egymásnak akkor számíthatunk egymásra még akkor is ha már most külön utakon járunk. Mégis az a távkapcsolatok bár nehezebbek mint akik naponta találkoznak jobban összekovácsolja a párokat. Tehát van akinek megy és van akinek nem,ezek embertől függőek.

Best Blogger Tips
  • Stumble This Post
  • Save Tis Post To Delicious
  • Share On Reddit
  • Fave On Technorati
  • Buzz This Post
  • Tweet This Post
  • Digg This Post
  • Share On Facebook
Blog Gadgets

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Blog Admin

Attila Burg Facebook profilja