2010. szeptember 1., szerda

Korunk legnagyobb betegsége: Stressz

Sokan gondolkodnak azon, hogy miként fogalmazzanak meg olyan dolgot amely tulajdonképpen mindennapos, és bárkivel előfordulhat. Stressz. Érdekes módon annak idején nem volt ennyi beteg mint most. Gondtalan életünk ma már csak hírből ismerhető. Fekélyek, gyomorgörcs, légszomj, idegeskedés, rettegés, szorongás, félelem. Az imént felsorolt betegségek, és állapotok bárkinél előfordulhatnak. Miként lettek ezek mára népbetegségek? A kérdés jó darabig kérdés is marad. Egyesek szerint a sok ’’e’’ az ételekben, mások szerint az időjárás változás, persze olyanok is vannak akik arra esküsznek hogy a túlhajszolás miatt. Mindegyik helyes. Rohanó világban élünk, pláne hogy egyesek napról-napra. Az egyesek jelző mára, milliókra érvényes sajnos. Mindegy melyik sztereotípiát állítjuk fel, a lényeg ugyanaz marad, egyre több beteg ember van hazánkban. Sokan nem is tudnak róla, mennyire betegek mindaddig ameddig nem kórház lesz a vége. Persze a kórházban okosan elmondják, hogy életmód változtatással jobb lesz nekünk, de ezzel sokra nem megyünk mivel, ahogy kijövünk a kórházból minden kezdődik elölről. Az élet nem áll meg. Ameddig dolgozik az ember ez lesz. Persze később nyugdíjnál (ha megérjük) akkor jól megérdemelt nyugdíjunkat költhetjük felhőtlenül. Azért felhőtlenül, mert szinte nem lesz mit elkölteni. A mai nyugdíjasok nagy többségben nem kapják meg még a minimálbért sem. Kérdem én a tisztelt kormányt, hogy amit adózott az ember 40 éven át vagy 65 évesen elmegy nyugdíjba hova lesz az a sok pénz? Érdekes hogy például egy hitel inflációkövető, de a nyugdíj nem az. A bérek ma Magyarországon dettó. Amíg az embernek az éhen dögléshez is kevés a bére, akkor mit is akar még a tisztelt kormány? Értem, hogy nyomorban az ország, csak azt nem értem, hogy akkor miért vannak egész Budapest területén építkezések? Illetve kinek? Aki bérből, és fizetésből él soha a büdös életben nem lesz lakása. Illetve lehet, ha sokat keres (ilyen a ritka példa) vagy ha örököl. Amennyiben sokat keres, felvehet hitelt 25 évre. Aki viszont keveset annak már ez nem adatik meg. Marad az albérlet. Albérlet fizetése mellett félretenni szinte lehetetlen, pláne lakásra. Érdekes az is hogy egyre több az irodaház, ezzel párhuzamosan egyre több a munkanélküli. Mókás mi? Ezek és hasonlók, no meg persze a napról-napra lévő megélhetési nehézségek mind-mind stressz faktorok. Azért történik velünk sok jó is. Ma már külföldön keleti blokknak hívnak minket. Aminek az a varázsa megvan, hogy a háborús szuperfilmeket az Amerikaiak majd itt fogják forgatni. Amennyiben nem így lenne, akkor az azért lenne, mert akkora adót vetnénk ki rájuk, mint a film egész költségvetése. Visszatérve a betegségekre, szomorú hogy ennyi 18 év körüli fiatal már ilyen, és hasonlókban szenved. Jómagam csak 33 éves vagyok, de nálunk azért ennyi ilyesfajta vagy hasonló betegség még nem volt. Rengeteg idős emberrel beszélek a munkám során, olykor jókat kacagunk a saját vagy az országunk nyomorán. Adott egy korkülönbség és persze egy másik generáció de, ők sajnálják a mai fiatalokat. Érdekes, aki 50-60 éves vagy netán idősebb már évek óta azt mondja, hogy szegény fiatalok. Az ő korukban azért jóval egyszerűbb volt minden. Igen. Megosztanám kikkel beszélgettem erről és hasonló témákról: 18 évesekkel, akit nem vettek fel felsőoktatásba, rendőrtiszti főiskola másodéves hallgatóival, virágárus, lottózós, közértes, tetőfedő-bádogos, csőszerelő, ápolónő, betegszállító, hentes, eladó, MÁV jegyvizsgáló( alias kaller), BKV ellenőr, hajléktalan, dolgozó és nem dolgozó emberekkel, és persze végezetül de nem utolsó sorban nyugdíjasokkal. Egybehangzóan azt mondja mindegyik hogy az életszínvonala kilátástalan. A dolgozók szakszervezete megállapodott a munkáltatók szakszervezetével a minimálbérben 73.500 forint. Ennyiből lehet ma megélni? Mármint minimálisan? Kizárt. A fentebb említettek közül senkit nem képvisel senki? Akkor kik ülnek a munkavállalók szakszervezetében? Egy biztos a pénz nagy stressz faktor lehet, hogy azért kapunk ilyen keveset belőle nehogy nagyobb legyen a baj az egészségünkben? Aranyosak, és persze előrelátóak. Azért lehetne a kicsi rabszolgáknak többet adni és kevesebbet elvenni. Így is szarban van az egészségügy, bár ez az egész országunkra elmondható. Ahogy egy orvos mondta: Vedd be minden reggel a leszarom pirulát és akkor talán valamivel jobb lesz. Igaza van. Viszont az országunk bármelyik kormánya van hatalmon tuti hogy reggeltől-estig ilyen pirulát eszeget, mi meg már nyakig állunk a szarban. Talán ezen változtatni kellene, nem pedig homokba dugni a fejünket mint a strucc. Hozzátenném, hogy a strucc viszont nem dugja homokba a fejét ha a kicsinyeiről van szó, mi több úgy megtámad hogy abból jól nem jössz ki. Valami ilyesmi kellene nekünk is, mondjuk nem Turul madár hanem Strucc. Jelenleg ebben az országban mi vagyunk a madarak, de inkább a galambra vagy a verébre hasonlítunk. Csipegetve eszünk ha adnak, és ha van miből. Best Blogger Tips
  • Stumble This Post
  • Save Tis Post To Delicious
  • Share On Reddit
  • Fave On Technorati
  • Buzz This Post
  • Tweet This Post
  • Digg This Post
  • Share On Facebook
Blog Gadgets

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentek

Blog Admin

Attila Burg Facebook profilja